Rezgésdiagnosztikai malőrökről

A rezgésdiagnosztikai eszközök elterjedésével a helyszíni többsíkú dinamikus kiegyensúlyozás is elterjedt. A legtöbb esetben költséghatékony, de ha a kiegyensúlyozást végző nem kellően képzett, akkor bizony többet árt, mint használ.

Dunántúli faipari cégtől kerestek meg 4 db 37 kW-os direkt ventilátor kiegyensúlyozásával kapcsolatosan. Az ügyfél elmondta, hogy  előző hétvégén már volt egy cég náluk, akik a diagnosztikai vizsgálatot követően a kiegyensúlyozást jelölték meg, mint megoldást az erős rezgések megszüntetésére. Az ügyfél elmondta, hogy már tele volt a ventilátor járókerék hegesztve súlyokkal, de minden indítás után más pozíciót és értéket mutatott az eszköz. Aztán abbahagyták, de az ügyfél szerint a gépek erősebben rezegtek, mint a beavatkozás előtt. A hiba feltárásban a legnehezebb az volt számomra, hogy 4 db, kb 25 méter magas silót kellett létrán megmászni. Maga a hiba oka gyorsan kiderült, ugyanis valamennyi motorban olyan szintű csapágyhibát észleltem, amihez a saját fülem is elég volt, a rezgésdiagnosztikai műszert be sem kapcsoltam. Az álló járókerekeket kézzel mozgatva több mint 1 mm mértékű játékot mértünk, amiből a csapágyhibán túl a csapágyfészek kopására következtettem. Emiatt nem sikerült a kiegyensúlyozás. Hibás csapágyazással és erőátvitellel felesleges belefogni. A motorokat kijavították, visszaszerelték a járókerekeket, amelyekről az előzőleg felhegesztett súlyokat eltávolították. Csodák csodája megszűnt a kiegyensúlyozatlanság. Mert lássuk be nem is volt.

Tavaly ősszel bízott meg a BEARINGS kft, egy ügyfelének egy kiegyensúlyozási problémájával. A dolog előzménye a rendellenes rezgés volt. Valaki megkísérelte az ∅1500×2000 mm-es KO acél mosódobot kiegyensúlyozni. Sajnos nem érzékelte, hogy a harmadik indítás és súly felhegesztése után sem érte el a célját, és mindig más pozícióba más tömeget jelez a kiegyensúlyozó berendezése. Aztán a sokadik súly felhegesztése után abbahagyták.

Amikor a problémát a helyszínen megláttam, és az előzményeket megismertem, úgymond találtam is “gyanúsítottat”. A rezgésdiagnosztikai vizsgálatom szerint a csapágyak állapota megfelelő volt, mivel a hibás csapágyak eredményeznek hasonló tüneteket. Egyértelmű volt, hogy minden mosási ciklus után a forgó dob tömegeloszlása megváltozik az előző ciklushoz képest. Ezért elkezdtem a szerkezetet vizsgálni, és mintegy 30 perces kutakodás után megleltem a hiba forrását. A dobban alkotó irányban zárt acélmerevítőket helyeztek el. A lerakodás elkerülése érdeképben a gyártó PUR habbal az üregeket kitöltötte. Sajnos a vegyszeres víz hatására a PUR hab bomlani kezdett, és kisebb nagyobb üregek keletkeztek, ahova bejutott a víz. A centrifugálás hatására ennek egy része távozott, egy része sztochasztikus eloszlással bennmaradt. Próbaképpen kifúrtuk a merevítőt egy ponton, közel 2 l víz folyt ki a furaton. Ez 2 kg 750 mm sugáron, 600 f/min fordulaton nem csoda, hogy esetenként a rezgéssebesség elérte a 60 mm/s értéket. Javaslatomra az üzemeltető valamennyi merevítőt kitisztította, ezt követően a feleslegesen felhegesztett súlyokat eltávolította, és a berendezés járása megfelelő lett. Összefoglalóként csak annyit: a frekvencia analizátorok nagyon okos gépek, de a gyakorlati tapasztalatuk csekély.

Kecskeméti ügyfelünk kért fel egy kétkonzolos radiál ventilátor kiegyensúlyozásra. Annyit jelzett előzetesen, hogy “nagyon ráz”. A kiegyensúlyozást rezgésdiagnosztikai vizsgálat előzte meg. Egy 1440 f/min fordulatszámú ∅1250 mm-es 200 kg tömegű járókerék esetén rögtön gyanús volt a 20 mm/s értékű axiális rezgéssebesség. Ezt valami rendkívüli deformáció okozhatja. A ventilátor ház tisztító nyílását viszonylag nehéz volt leszerelni a rozsdára kent vastag festékréteg miatt. Szándékunk szerint a járókerék axiális ütését szerettük volna megmérni indikátor órával. Azonban amikor kézzel forgatni kezdtük, megdöbbenve láttuk, hogy az 5 mm-es acéllemez járókerék hozzávetőleg 25 mm-t üt! Ekkora nyolcast utoljára biciklikeréken láttam, és azonnal el is tettem az indikátor órát. Sajnos az ügyfelet nem tudtam meggyőzni, hogy a “rázást” nem a kiegyensúlyozatlanság, hanem egy szokatlan mértékű deformáció okozza. Az ilyen hiba csak a deformáció megszüntetésével (ha lehetséges) javítható. A következő napokban egy másik céget keresett meg az ügyfél, ők hegesztettek fel súlyokat, de a rezgést számottevően nem tudták csökkenteni. Aztán újra megkerestek bennünket, és elmondták, hogy a használt gépet az előző tulajdonos a szabadban tárolta, és amikor átvették a ventilátor házban 1/4 részéig jég volt. Ez megmagyarázta, hogy mi deformálta a járókereket, hiszen a jég akár hajótesteket is képes összeroppantani. Végül az ügyfél javaslatunkra vásárolt egy általunk előzetesen megvizsgált használt ventilátort, amit beszereltünk a rendszerbe.