A rezgésdiagnosztika a gépészet EKG-ja. Hazánkban a 80-as évektől terjedt el az iparban. A hadiiparban először a MI-24D harci helikopterek és a MIG-23 vadászgépek turbináin találkozhatott velük a szakemberek egy szűk rétege, szerencsémre jómagam is.A magam részéről egykori munkahelyemen 1987-ban sikerült szert tenni egy SKF TMED1 típusú készülékre, melynek rendszerbe állításával óriásit sikerült a karbantartás területén előre lépni. Egyébként a rendszerbe állításról írtam a szaküzemmérnöki diplomamunkámat is a következő évben. A rendszerváltással  a rezgésdiagnosztikai eszközök elterjedése rohamossá vált. Megjelentek a hordozható analizátorok, min pl. a MICROLOG, és hozzávaló támogató szoftverekből sem volt hiány. Az ezredfordulóra a nagyobb cégek legtöbbje saját rezgésdiagnosztikai eszközökkel rendelkezett.

Véleményem szerint a szakemberképzés nem követte kellően az eszközök elterjedését.  Szerintem ha a diagnoszta az általa megállapított hibák feltárásában és kijavításában nem vesz kellő mélységben részt, akkor bizony a diagnózisok hibásak lesznek. Ez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy azt is javítják ami nem romlott el. Az újabb és újabb eszközök eladásához különféle színvonalú tanfolyamokat is szerveznek, melyeket esetenként különféle színvonalú vizsgákkal zárnak le. A legcsúnyább esettel kb. 5 éve találkoztam egy nagynevű cégnél. A “kolléga” a kéthetes diagnosztikai tanfolyamról visszatérve büszkén mutogatta a bizonyítványát, és kioktatott a “lézeres kiegyensúlyozásról” is. Rendkívül meggyőzően beszélt. Fel is hívtam a tanfolyam vezetőjét és kérdőre vontam, hogy miként működik a “lézeres kiegyensúlyozás”? A kolléga jót nevetett, azt hitte viccelek. Amikor elmondtam neki az esetet, nem volt őszinte a mosolya.

A rezgésdiagnosztikáról sajnos esetenként túl sokat várnak el, ami a felületes ismereteknek tudható be. Ugyanakkor a benne rejlő lehetőségeket nem használják fel. Egy jól szervezett, megfelelő szakemberekkel rendelkező karbantartási részleg csodákra képes ha állapotfüggő karbantartást végez.

Számos cég azonban külsős diagnosztikai cégeket alkalmaz. Felkészültségük nagyon változó. Mint más esetekben is bennünket ritkábban keresnek meg első körben. A másodikban igen. Amikor a javítandó gépben nem találták a hibát, vagy netán a hibátlannak minősített gép megadta magát. Tipikus probléma továbbá a helyszíni kiegyensúlyozások kudarca is. Fura módon sokan nekiállnak kiegyensúlyozni a hibás csapágyazású gépeket is. A baklövésekről egy másik írásban számolunk be.